Hévíz

Hévíz, hotelünk gyönyörű városa

A hotel és Hévíz legfőbb vonzereje a 4,4 hektár kiterjedésű tó. Európa legnagyobb gyógyító erejű meleg vizű tava, amit 50 ha-os véderdő ölel körül. Mai adatok szerint a tó 38,5 m mély. A Hévizi-tó vizét geotermikus energia melegíti , hőmérséklete a föld mélyéből előtörő meleg forrásvizek és a karsztvíz keveredésének eredménye. A víz hőmérséklete a nyár nagy részében 33-35 °C körül mozog, ősszel és télen az időjárástól függően a tó hőmérséklete alacsonyabb, de 22 °C alá nem csökken. A tó vizének összetételéről, gyógyhatásáról, javallatokról és ellenjavallatokról bővebb információ itt található. »

Hévíz története

A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében, melynek során felszínre kerül a legjelentősebb lelet, a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületű római korridoros villa, amely központi fűtéssel is rendelkezett. A római időkre emlékeztet továbbá a késő császárkorból való egregyi római sír, valamint a hévízi tó közelében, a Margit – villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkő.
Ezen leletek alapján feltételezhető, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényező vonzotta ide. Emellett ipari célokra – kender, len, bőrmunkákra – használták a tó vizét.
Hévíz város vezetése az épület maradványainak múzeális bemutatását valósította meg azzal, hogy az előkerült tárgyakat a feltárt helyen kialakított múzeumban állította ki a turisták számára.

Hévíz neve

A Hévíz elnevezés elsőként egy 1328. március 28 – án kelt oklevélben fordul elő, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás – páh nevű birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is.
A hévíz név a nyelvészek szerint ”folyó, meleg forrást” jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is. A középkor évszázadai során a hévízi tó vizét a köszvénytől sokat szenvedő török végvári katonák használták gyógyításra, míg a környék népe alkalmi fürdőzésre használta.

XVIII. századtól az 1900-as évekig

A hévízi tó a XVIII. század folyamán emelkedett ki az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő. A II. József – féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ”meleg, kénes tó” megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belőle kivezető malomér pedig ”Hévíz – patak” néven szerepelt.
Hévíz neve 178O – ban jelent meg először nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvű munkájában ( ”A magyar királyság geográfiája”). A Hévíz – völgy értékét a XVIII. században elsősorban a malmok és a néhol kitűnő szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került előtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdőhely kiépítése az 1870-es évektől kezdve gróf Festetics Tasziló és gróf Festetics György érdeme.
1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetően indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.
A hévízi tó fejlődésének jelentős lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól.

1920 – 1960-as évek

A két világháború között Hévíz jelentősége egyre nőtt, a tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdő, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdőház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetőt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált.
A háborús időszak majd az azt követő bizonytalan politikai helyzet és a tulajdonos Festetics család távozása nem tette lehetővé a további fejlesztéseket. A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek. 1944-45-ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdőtelepen. 1948-ban Hévízfürdőt államosították, a következő évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdőhelye. A Gyógyfürdőkórházat az 1960-as években bővítették, korszerűsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek.

1970-es évektől napjainkig

Elkezdődött a tófürdő újjáépítése – a korszerűsítés és téliesítés, mely közel egy évtizedig tartott. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdő központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. Jelentősen megemelkedett a nyugatról, elsősorban a német nyelvterületről érkezők száma és aránya. A szakszervezeti üdülők jelentős részéből a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlődét hozott a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek.
Héviz 1992. május elsején kapta meg a városi címet. A következő évben alapította első középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát.
A XXI. század elején Hévíz Magyarország és Európa egyik legkedveltebb és az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlődő fürdővárosa.
Forrás: Hévíz város önkormányzatának honlapja

Hévíz